Felvételi, és a hó.

Két nap, és felvételi. Nem mondom, hogy nem izgulok, de nem is félek annyira, mint amennyire számítottam rá. Sok támogatást kapok, köszönöm mindenkinek, aki bízik bennem! :))
És Barbinak is ezt a csodaszép mondatot: "Kicsilány én teljes vállszélességgel mögötted. szorítom, meg izzítom a parazsat, woodoo is be van melegítve, szóval minden lehető boszorkánymódszer megvan. Hajrá"
És Dórinak is: "Kéz és lábtőrét,te vagy a legjobb!!!Ügyes leszel!szorítok neked!!!!Sikerülni fog!!! ;) ;) (L)"
Ilyen emberekért érdemes élni! :)))

Ma magyaron olvasni kellett, én végeztem először, az ablakkal szemben ülök. Míg a többiek végeztek, az ablakon bámultam kifelé, és gondolkoztam. Szakadt a hó, gyönyörű látvány volt. Elszomorodtam egy pillanatra. Az élet is olyan gyorsan múlik el, mint amilyen gyorsaságban a hópelyhek lehullanak? Sírás határon álltam, de muszáj volt visszatartanom. Hópehely szeretnék lenni. Lehullani, és ott maradni, amíg el nem olvadok. Szállni a szél szárnyán, nem törődni semmivel.
De ez sosem következik be. Én csak egy halandó vagyok. Egy egyszerű, tömegbe olvadó ember.

School again...

Hát, újra itt a suli... Végül is jó volt... Végre találkozhattam haverokkal, bár a tanulás nem hiányzott. Ma még szerencsére laza nap volt, de ezután tanulás, mert mindjárt felvételi..
Bár egyik haverunk sikeresen bedurcizott valamiért... Tiszta hülye szegény, de majd megnyugszik a maga kenyerén.
Ma Liverpool-os sálamba mentem. minden második ember odajön: Te Liverpool-os vagy?? és közben kikerekedett szemekkel néztek. mondom magamban: nem, azért van rajtam ez a sál...
Amúgy semmi érdekes nem volt, ideje visszaszokni a régi kerékvágásba! :( :)