Egyszer igazán figyelhetne rám. Csak egy 10 perce, hogy beszélgethessünk. De nem, ez sosem fog teljesülni. Az ő szíve másé. Ezt én teljesen elfogadom, hisz eddig is tudtam, hogy nincs esélyem. De legalább beszélne velem. Holnap legalább két szót fogunk beszélni...
- Boldog névnapot! - mondom majd neki, ő meg elhint egy köszit, és az én szívem őrülten dobog, mint tegnap, pedig épp hogy csak hozzám szólt, és rám nézett.
"Sírva nyögöm az ég felé:
El raboltad a szívemet!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése